Tételes kisadó: a könyvelőt is elfelejthetjük?

Tételes kisadó: a könyvelőt is elfelejthetjük?

A munkahelyvédelmi akcióterv részeként hétfőn elfogadott új adónem, a kisadózás egyszerűen adminisztrálható, amely különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös. Várhatóan hozzájárul a gazdaság fehéredéséhez is, hiszen alacsony adókulcsról van szó, amin keresztül az adóalanyok biztosítottá válnak, valamint gazdasági tevékenységüket rendezett formában folytathatják.

 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat az elmúlt hetekben több módosításon is átesett. A két új adózási forma 2013. január 1-től lesz választható, és várhatóan a tételes adó az evának és az ekhonak tényleges alternatívája lehet, emellett pedig fehérítő hatást gyakorolhat a gazdaságra.

Ki lehet a kisvállalkozások tételes adójának alanya?

Az adó alanya az egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, illetőleg kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet, míg a korlátolt felelősségű társaság már nem választhatja ezt az adózási formát. A törvényjavaslat bizonyos tevékenységi körök esetében is korlátozza az adónem választását, ennek megfelelően nem alkalmazhatja a tételes adózást a biztosítási ügynöki vagy brókeri tevékenységet végző, a biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységet ellátó, valamint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységet folytató sem.

Adóalanyiság keletkezése

Az adóalanyiság a NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre, illetőleg a tevékenységét év közben kezdő vállalkozások esetében az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. A nyilvántartásba vételről a NAV az adóalanyokat értesítő levélben tájékoztatja, amelyben az adóalanyi adatok mellett az adóalany rövid ismertetőt is fog kapni a tételes adóval kapcsolatos kötelezettségekről. Ez tekinthetjük akár úgy is, hogy a NAV szolgáltatói mivoltát kívánja erősíteni a jogalkotó – ami egyébként dicséretes törekvés -, de ne feledkezzünk meg arról sem: egy olyan adóalanyi kör a célpont, amely várhatóan könyvelő segítsége nélkül is el tudja látni a törvényi kötelezettségeket. A számviteli törvény szerinti könyvelésre, beszámoló készítésre ugyanis ezek az adózók nem lesznek kötelezettek, és a további adminisztrációjuk is kifejezetten egyszerű lesz.

A bejelentkezés során a személyesen közreműködő tag munkaviszonyban is elláthatja tevékenységét, így nem minden tagi jogviszonyost kell bejelenteni az adóhatóság részére, viszont a be nem jelentett tag esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok lesznek az irányadóak.

Fontosabb feltételek

Az adóalanyiság a naptári évben 6 millió forintot meg nem haladó bevételig él, azonban arra érdemes figyelni, hogy a bevétel fogalmába nem csak az árbevétel tartozik, hanem az egyéb bevételek, pénzügyi bevételek és a rendkívüli bevételek is. Ez nem hathat az újdonság erejével, hiszen hasonló rendelkezéseket már az evatörvény is tartalmazott. Egész addig kifejezetten egyszerű az adózás, amíg a 6 millió forintos értékhatárt nem lépi túl az adóalany, hiszen addig csak az adott hónapra esedékes tételes adót kell megfizetni. Az értékhatár túllépését követően azonban már 40 százalékos mértékű adó megfizetése válik esedékessé. A törvényjavaslat első verziója még nem tartalmazta az arányosítást, azonban a törvény evolúciója során a jogalkotó a naptári év egészében kisadózónak nem minősülő vállalkozások esetében az arányosítást is behozta, ennek megfelelően a 40 százalékos adót például a 2 hónapot kisvállalkozói adóalanyi körben töltött vállalkozónak 1 millió forintos bevétel meghaladása után kell lerónia.

További fontos feltétel, és egyben változás is, hogy a kisadózó vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján nem haladhatja meg a százezer forintot, ha ez mégis megtörténne, akkor a kisadózó elveszti a kedvező adózási státuszát és az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választhatja az adóalanyiságot. Érdemes arra is figyelemmel lenni, hogy a kisadózó az adóalanyiság időszakában ne kövessen el olyan jogsértést, ami az adóalanyiság elvesztését eredményezheti, ennek megfelelően a számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan áru forgalmazásáért kiszabott mulasztási bírság vagy jövedéki bírság megállapítása már ide vezethet.

Az adó mértéke

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 ezer forint tételes adót fizet. Az adóalany választása alapján iparűzési adó kötelezettségét is egyszerűsítetten fizetheti meg, így székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalap után 2 százalékos adókulcsot feltételezve az éves adófizetési kötelezettség a teljes évre 50 ezer forint lesz. Az iparűzési adó esetében egyébként arányosítással élhet az adózó, amennyiben kisadózó tételes adófizetési kötelezettsége szünetel.

Mikor nem kell adót fizetni?

Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó:

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül;
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona;
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti;
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette;

kivéve akkor, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Nem kell azon hónapokra sem adót fizetni, amelyekben a fentiekben felsoroltak szerinti állapot megszűnt, feltéve, ha időtartama 30 napot meghaladóan állt fenn.

Milyen adókat vált ki a tételes adó?

A tételes adó megfizetésével az adóalanyiság időszakában az adózó mentesül:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása esetén a kisadózó azonban nem mentesül a foglalkoztatás esetén felmerülő adók és járulékok megfizetése alól. Ebben az esetben az adminisztráció is bonyolultabbá válik, hiszen rögtön bérszámfejtésre lesz szükség és az ahhoz kapcsolódó bevallásokra és adófizetési kötelezettség is esedékessé válik. Ebből az következik, hogy azon adózók tudják a tételes kisadó előnyeit igazán kihasználni, akik munkavállalókat nem foglalkoztatnak.

(Megjegyezzük, hogy az eredeti javaslathoz képest utólag bekerült a törvénybe a kisadózó vállalkozások iparűzési adójához kapcsolódó könnyítés is. Kisadózó vállalkozóként választható, hogy a helyi iparűzési adó alapja telephelye/székhelye szerinti önkorményzatonként 2,5 millió forint adóévente - így a kisadózó vállalkozóknak sem kell költségelszámolást vezetni, egyszerűen meghatározhatják az iparűzési adó alapját és összegét - a szerk.)

Az áfát is kiváltja?

Az általános forgalmi adót nem váltja ki a kisadózók tételes adója, azonban a várható 2013-as törvénymódosítások alapján az alanyi adómentességi limit 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik, így az összhangban lesz a tételes kisadózó bevételi korlátjával. Az alanyi adómentesség választásának az előnye, hogy az azt választó adóalany főszabályként adófizetésre nem kötelezett, nem terheli adóbevallási kötelezettség.

Biztosított vagy sem?

A főállású kisadózó kisadózói jogállása alatt biztosítottnak minősül, munkanélküli ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint. A NAV szolgáltat adatot az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó jogállásának időtartalmáról és az ellátások alapjáról, így ezirányú adatszolgáltatásától is mentesül a kisadózó. A mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.

Jövedelemigazolás

Sok esetben szükség van jövedelemigazolásra, ilyen lehet például egy banki hitelfelvétel. A kisadózó jövedelme a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltűntetett bevétel 60 százaléka, ami több tag esetében fejenként egyenlő rész, de legalább a minimálbér minősül.

1 milliós korlát, adatszolgáltatás, színlelt munkaviszony

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozások által kiállított számlákat más adóalanyok költségként elszámolhatják. Ez a szabály ugyan többször módosításra került, de végül az elszámolhatóság kerekedett felül. Ugyanakkor, hogy a fiktív számlázást korlátozza, a javaslat arról rendelkezik, hogy ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára éves szinten 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind pedig a számlát befogadó adatszolgáltatásra kötelezett a NAV részére. Ezen felül az értékhatár meghaladása után már nem a NAV-nak, hanem a kisadózónak kell bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Nyilvánvaló, hogy egyrészt a jogalkotó a már munkaviszonyban állók kényszervállalkozóvá történő kiszervezését kívánta megszűntetni, másrészt a fiktív számlázást kívánta megakadályozni, hiszen a kisadózó vállalkozások számára a többlet számla kiállítás pótlólagos adófizetési kötelezettséget már nem jelent.

Számlázás

A számlázás során a kisadózónak az áfatörvény szabályai szerit kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a „kisadózó” szöveget, ellenkező esetben a NAV által mulasztási bírsággal sújtható. Tekintettel arra, hogy a kiszabott mulasztási bírság összege 500 ezer forint összegig is terjedhet, azonban a kedvező adózási státusz elvesztéséhez már a 100 ezer forintot meghaladó összeg is elegendő, a számlázásra érdemes kifejezetten figyelni, nehogy egy adminisztratív hiba, vagy figyelmetlenség vezessen a kedvező adózási státusz elvesztéséhez.

A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy kifejezetten sok dologra kell figyelnie a tételes adót választó kisadózónak, azonban még így is egy egyszerűen adminisztrálható adónemről van szó, amely különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös. Várhatóan az adó nagyban hozzá fog járulni a gazdaság fehéredéséhez is, hiszen alacsony adókulcsról van szó, amin keresztül az adóalanyok biztosítottá válnak, valamint gazdasági tevékenységüket rendezett formában folytathatják.

forrás: ado.hu